Az egészséges táplálkozás útvesztőiben bizony könnyű eltévedni. Különösen akkor, ha még kezdők vagyunk az életmódváltás területén. Az első lépések megtételében viszont sokat segíthet az Eisberg Diéta Dilemma című legújabb, rendszeresen jelentkező podcastja. Az első adásban a salátaóriás dietetikusa és táplálkozástudományi szakembere, Shenker-Horváth Kinga Péter Petra műsorvezetővel együtt igyekszik lerántani a leplet azokról a tényekről és tévhitekről, melyek hátráltatnak minket a plusz kilók elleni harcban és az egészség felé vezető úton. Tartsanak velünk!
Nem minden az, aminek látszik!
Az Eisberg Hungary Kft. szakértője, Shenker-Horváth Kinga szerint már apró változtatásokkal is sokat tehetünk az egészségünkért. Egyik jó példa erre, ha a fehér kenyér helyett egészségesebb alternatívát választunk. A teljes kiőrlésű pékáruk azért előnyösebbek, mint a fehér lisztből készült társaik, mert az előbbinél az egész gabonamag feldolgozásra kerül, így magasabb lesz a vitamin- és ásványianyag-tartalom, amit hasznosíthat a szervezet. Persze nem árt, ha tudatos vásárlók vagyunk, és gyakran pillantunk rá a termékek címkéire, ugyanis a beszélgetés során kiderül: a sima és a teljes kiőrlésű liszttel készült kenyerek esetében a kalóriatartalom között nincs nagy különbség. Azonban a teljes kiőrlésű pékáruknak magasabb a rosttartalma, ami fokozza a jóllakottság érzését, vagyis kevesebb is elég belőle, és később leszünk újra éhesek az étkezés után. Cukorbetegeknek és inzulinrezisztenseknek különösen jó választás a teljes kiőrlésű pékáru, ugyanis ezek egyenletesebb vércukorszint-növekedést tesznek lehetővé.
Azért is érdemes alaposan megnézni az összetevőlistát, hogy olyan jó minőségű pékárut vegyünk, amiben kevesebb az adalékanyag. Azt is jó tudni, hogy a barnább szín nem jelent automatikusan teljes kiőrlésű kenyeret, csomagolt pékáruk esetén ezt is meg tudjuk nézni az összetevők között. A gyümölcstartalmú italokról pedig sokszor kiderül, hogy több bennük a cukor, mint a gyümölcs…
A tudatos étkezés segít
Sajnos az étkezési kultúránk is némi átgondolásra szorul. A rohanó életmód során ugyanis sokszor evés közben is több tevékenységet végzünk egyszerre: telefonálunk vagy épp a laptopunk képernyőjét nézzük. Mindent csinálunk, csak épp az étkezésre nem figyelünk, ami túlevéshez, ezáltal pedig plusz kilókhoz vezethet. Ahhoz, hogy jelezni tudjon a jóllakottság központ, kb. 15 percre van szükség, ezért javasolt nyugodtan, az ételt alaposan megrágva étkezni.
Kinga, mint a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottságának tiszteletbeli tagja javasolta az Okostányér nevű hazai táplálkozási ajánlást, ami azok számára is mankót jelent, akik még csak ismerkednek az élelmiszercsoportokkal. A javaslat egy tányérformán mutatja meg, hogyan valósítható meg a kiegyensúlyozott táplálkozás a mindennapokban.
Az Eisberg szakértője azt tanácsolja, hogy kövessük az „Eat the Rainbow!” elvét, vagyis étkezéseinknél legyen a tányérunkon legalább 3 szín, mert mindegyik árnyalat más értékes bioaktív anyagról árulkodik, amik mind hozzájárulnak az egészségünkhöz. Ezzel kívánatosabbá, antioxidánsban gazdagabbá és változatossá tehetjük az étkezésünket.
Milyen gyakori tényekről és tévhitekről rántották még le a leplet?
A friss és mirelit finomságokról: Amikor lehet, válasszuk a szezonális gyümölcsöket, de ne ódzkodjunk a mirelit társaiktól sem, főleg télen, ugyanis ezek – a hirtelen fagyasztás miatt – megőrzik a frissen szedett gyümölcs vitamin- és ásványianyag-tartalmát!
A laktózintoleranciáról és a tejfehérje-allergiáról: El kell különíteni a kettőt, előbbi másnéven a tejcukorérzékenység, aminél lehet laktózmentes tejet és tejtermékeket fogyasztani. Az utóbbi viszont a tejben található fehérjékre adott allergiás immunreakció, amelynél egyáltalán nem lehet tejet és tejtermékeket fogyasztani.
A tehéntej sem ördögtől való: Sokan ódzkodnak tőle, pedig értékes tápanyagtartalma van a tejnek, nincsen tudományos alapja annak, hogy egészséges embernek ki kellene iktatnia az étrendjéből. Ha valaki nem akar tejet inni, akkor érdemes a különböző tejtermékek közül választania – a probiotikus, élőflórás joghurtok és kefirek fogyasztása kifejezetten ajánlott.
A mediterrán étrend titkáról: A mediterrán étrend több mint kiegyensúlyozott táplálkozás, egy egészséges és élvezetes életmód, amelyhez a közös étkezések mellett a rendszeres testmozgás, a társas kapcsolatok fontossága és a tánc szeretete is hozzátartozik.
A nagy bio kérdésről: A tudomány jelenlegi állása szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a bio termékek jobb tápanyagtartalommal bírnának.
A megosztó szójáról: A sokszor hallható vélekedéssel ellentétben a szója csak akkor boríthatja fel a hormonrendszerünk egyensúlyát, ha hosszú időn át rendszeresen, nagy mennyiségben fogyasztjuk.
Nem kell lemondani az édes életről sem
Kinga és Petra természetesen arra a sokakat foglalkoztató kérdésre is kitértek: hogyan oldható meg a diétás étrendben a cukor helyettesítése?
Attól függ, kinek, miért és milyen étel készítéséhez kell a cukrot helyettesíteni. Általánosságban a cukor helyett jó megoldás lehet az édesítőszerek használata, de itt is vannak szabályok, amiket be kell tartani. 5 éves kor alatt például ne adjunk édesítőszert, helyette a kívánt ízhatást gyümölcsök hozzáadásával érjük el. Remekül édesíthetünk almapürével, banánnal vagy datolyával. A cukorbetegeknek és az inzulinrezisztenseknek az energiamentes édesítőszerek javasolhatók, az egyik legnépszerűbb termék az eritrit-stevia keveréke. Ez negyedannyi édesítő néven kapható a forgalomban, a nevét onnan kapta, hogy negyedannyi elég belőle, mint a cukorból, mert négyszeres az édesítőereje – mondta a szakértő.
A podcastot ITT hallgathatják meg.
